Új bejegyzés Frissítés

2011.03.29. 09:01 Onyx

Az emberi szív már csak ilyen gyenge. Mindig többnek akar látszódni annál ami. Ez nem érdekes, sokkal inkább szánalmas.

2011.03.27. 13:34 csakegylany

*legalább (bocsi)

2011.03.27. 13:34 csakegylany

Sziasztok! Nem sűrűn írok ide, de most lenne egy kérdésem, lehet hülye kérdés de lgalább lesz téma.:D Szóval...mi lehet az oka annak, hogy egy halandó, sokkal közelebb érzi magát a vámpírokhoz mint a saját fajához? Ember...de mégis a vámpírokhoz húz jobban és ha olyan helyzet adódna (ez csak egy példa) akkor inkább a vámpírok mellett állna, mintsem a saját faja mellett. Érdekes... Ti mit gondoltok erről? :)

2011.03.16. 18:21 gaer

nem hiszem hogy sűrűn látogatja a szerkesztő

2011.03.13. 19:16 DarkLady

Üdv!Nagyon tetszik az oldalad, tartalmas, összeszedett és igényes, látszik, hogy sok munka rejlik benne. Az én oldalam is hasonló témájú.Nincs kedved egy banner vagy linkcseréhez? Válaszodat és linkedet vendégkönyvembe várom. Mindenjót: HalálFélelem .lapunk.hu

2011.02.17. 13:07 Kalandor

Egy fantasy szerepjátékot játékot készítek, és hozzá keresek embereket, akit érdekel az írjon nekem e-mailt címem :frizapper@freemail.hu utóírat: Lehet benne vámpir karaktert is készíteni.

2011.02.06. 21:22 Onyx

És ezt annyira fontosnak találtad közölni tisztelt név nélküli egyén, hogy képes voltál visszakeresni az archivumban. Köszönet a fáradozásodért. :)

2011.02.06. 20:17 Xerox

Ismétlés a tudás atyja . Apátlan Xerox

2011.02.06. 19:34 xxx

Ez a vers már korábban felkerült. 649-630 vendégkönyvi bejegyzés.

2011.02.06. 13:04 Onyx

"Hiányod léte megfeszül agyamban S fejemre hull a néma vád Ha nem vagy itt velem, csak gondolatban Kínlódva tépi önmagát. Meghalni bújtogat magányos létem. Elárulván a holnapot. Múlik lassan éltető reményem. Feledve, ki elhagyott. Arcomba száll a tegnapi merészség, Felidézvén az arcodat. Nélküled csak annyit ér a holnap Akár egy árvult gondolat. Nélküled annyit ér a szépség, Hogy elmondani sem tudom. Iszonyú súlya lett Veled a jónak Hiányzol nagyon.                         Irgalom!!"                                                    E. Gy.

2011.01.30. 20:36 Kuran Yuki

Tetszik az oldal ^^ Itt jó sok ember összegyűlik akit érdekel a vámpír téma nem tudom közöttetek esetleg vámpír is van...? pszichovámpírokról hallottatok már? én nagyon keveset és szeretnék megtudni róluk mégtöbbet ahogy a vámpírokról is nagyon jó lenne végre olyan emberekkel beszélgetni akik szintén hisznek a vámpírokban. akinek van kedve kicsit beszélgetni erről vegyen fel pls msn-re: manockah89@hotmail.com

2011.01.22. 18:28 KingVampir

itt az imail cimem ha esetleg valaki beszélni akar a vámpirokról : tibi.l@stcable.net

2011.01.22. 17:55 VampirKing

Vlad Tepes - Drakula III. Karóbahúzó Vlad, egyéb ismert nevén Vlad Ţepeş vagy Dracula (1431 novembere – 1476. decembere) havasalföldi fejedelem 1448-ban, 1456 és 1462 között, valamint 1476-ban. Hírnevet az uralkodása alatti különös kegyetlenkedéseivel szerzett. Uralkodóként az Oszmán Birodalomtól független politikát folytatott és harcolt az oszmán terjeszkedés ellen. Éppen emiatt Romániában III. Vladot a mélyebb értelemben vett igazságosság fejedelmének és Havasalföld védelmezőjének tekintik. Ţepeş alakja szolgált alapul Bram Stoker nagysikerű Drakula regényének megírásához.   Neve A Drǎculea, Vlad román keresztneve, apja nevéből, a Draculból származtatható. A dracul a modern román nyelvben ördögöt jelent, de Vlad korában sárkányt és démont is jelentett. A Dracul név azonban eredetileg a Sárkány Lovagrendre utalt, a sárkány ugyanis latinul draco. Utóneve, a Ţepeş (magyarul karóbahúzó) a legkedveltebb kivégzési módszerével, a karóba húzással hozható kapcsolatba. Az oszmánok Kazıklı Bey néven ismerték, ami Karóbahúzó Herceg-et jelent. Vladot több korabeli írásban Draculaként említették meg, mint például az erdélyi szászok feljegyzéseiben és Jan Długosz krónikájában. Élete Vlad 1431 november 8-án született az erdélyi Segesvár erődjében, Vlad Dracul és Cneajna moldáv hercegnő második közös gyermekeként, Öreg Mircea uralkodó unokájaként született. Bátyja, Vlad Mircea, 1427-ben született, öccse, Szép Radu, 1437-ben vagy 1439-ben született. Bár Vlad hazája Havasalföld volt, a családjával Erdélyben élt, mivel apját az oszmánpárti bojárok kiűzték az országból. Születésének évében apját Nürnbergben a Sárkány Lovagrend tagjává választották. Ötéves korában a fiatal Vladot is szintén beavatták a lovagrendbe. Vlad édesapja 1436-ban Havasalföld uralkodója lett, és az akkori fővárosba, Tergovistyébe költözött. Vlad és öccse, Szép Radu követték apjukat. Hat évig éltek az uralkodóházban. Az oszmán szultán felőli hatalmas politikai nyomás miatt Vlad apja megígérte a szultánnak hogy a vazallusa lesz, ezzel megelőzve egy esetleges inváziót. Az egyezség értelmében az apa feladta két fiatalabb fiát, így azok az Oszmán Birodalomba kerültek túszként. Ezek az évek nagy mértékben befolyásolták Vlad személyiségét, mivel az oszmánok gyakran megkínozták önfejűsége és gorombasága miatt. 1447-ben lázadó bojárok a Bălteni meletti mocsárvidéken meggyilkolták apját, állítólagosan Hunyadi János parancsára. Még ugyanebben az évben idősebb testvérét, Mirceát a politikai ellenfelei Tergovistyében megvakították, majd élve elégették. Vlad Ţepeş csupán 17 éves volt, amikor egy kölcsönkapott török hadsereg élén saját országa ellen vonult, de II. Vladislav legyőzte. Vlad Ţepeşnek 1456. augusztus 20-án sikerült megkaparintania Havasalföld trónját, amit hat éven keresztül sikeresen meg is védett. Trónralépése után karóba húzatta apja fő gyilkosait, a többinek pedig gyalog kellett megtennie egy meglehetősen hosszú sétát, mielőtt belepusztultak egy erődítmény építésébe. Uralkodása alatt még egy könnyű kis lopásért is karóba húzás járt. Kedvelt kínzási módszerei között szerepelt az élve karóba húzatás, testcsonkítás, nyúzatás és – az ezek után megváltásnak tekinthető – lefejezés. Igazából a fennmaradt adatok alapján fantáziája határtalannak bizonyult ezen a téren. Előszeretettel üldözte a szászokat a kereskedelme végett, komoly külkereskedelmi korlátozásokat vezetett be, hogy megőrizze országa gazdaságát. Vlad a koldulást és a „közveszélyes munkakerülést” bűnözésnek tekintette, kegyetlenül üldözte. Egy legenda szerint egyszer vendégségbe hívta Târgovişte koldusait és szegényeit, majd megkérdezte őket, szeretnének-e mindörökké megszabadulni szegénységüktől. Amikor megkapta az igenlő választ, rájuk gyújtatta a termet. Néhány építkezést végeztetett a târgoviştei palotán (melyek közül napjainkban a Chindia torony a legjelentősebb maradvány), megerősített néhány várat, mint például a poienarit, ahol a közelben saját háza is volt. Különböző templomoknak és monostorok-nak is adott adományokat, az egyik ilyen volt a Sznagov-tó melletti monostor, ahol később feltételezhetően őt is eltemették. Egyes vélekedések szerint Bukarestet is ő alapította. Még a legkevésbé fontos pozíciók betöltésénél is mellőzte az öreg bojárokat, ehelyett lovagokat, illetve szabad parasztokat jelölt ki betöltésükre. A havasalföldi előkelők hatalmának kulcseleme volt az erdélyi szász telepesek autonóm igazgatású városaival fenntartott kapcsolatuk, ezért Vlad felszámolta e városok havasalföldi kereskedelmi előjogait, és rajtaütéseket szervezett ellenük. 1459-ben beszüntette az adófizetést a törököknek, és 1460-ban új szövetséget kötött Mátyás királlyal a törökök még nagyobb elégedetlenségére, akik megkísérelték elmozdítani őt. Ez nem sikerült nekik, mert Vlad az elfogására küldött Hamza basát kézre kerítette, és karóba húzatta, fővárosa, Târgovişte körül egész karóerdő díszelgett, rajta a basa és kísérete. Később, 1461/62 telén Vlad átkelt a Dunán miután elfoglalta Giurgiut, sőt néhány észak-bulgáriai várat is elfoglalt, nagyszabású tömegmészárlást hajtott végre, amikor 38 ezer törököt gyilkoltatott le a Duna mentén. A monda szerint két adókövetelő török tisztviselőnek pedig szögekkel rögzítette a turbánjukat a fejükhöz, mivel nem voltak hajlandóak előtte levenni azt. A török válaszcsapás nem késett, háromszor túlerővel támadott II. Mehmed szultán,

2011.01.22. 17:22 kingVampir

Vámpírok ma is vannak! Az irodalomban - és különösen a filmmûvészetben - nagy karriert futott be a vámpír. A hosszú életû és állattá is átváltozó ember legendája rengeteg szerzõ és mûvész fantáziáját mozgatta meg. Kérdés: van-e valós alapja a hiedelemnek? Minden jel szerint igen. De nézzük elõbb a régi eseményeket. Már évezredek óta mesélnek farkasemberrõl, vérszívó szellemrõl a legtöbb európai és ázsiai kultúrában. Nyilván nem ok nélkül. Az európai középkorban különösen sok ilyen történet kelt szájról szájra, a legfõbbet késõbb írásban is megörökítették. Szinte majdnem minden vámpírtörténetben ott lapul még két további, félelemkeltõ legenda is: az egyik a kísértet, a másik a farkasember. És ha mindehhez hozzávesszük az elhagyatott helyet, a félelemkeltõ éjszakát, a távoli hangot, és egyéb, kísérteties látványt - bizony, nem ítélhetjük el õseinket könnyelmûn. (Feltehetõen akkoriban mi magunk is ugyanígy viselkedtünk volna, számunkra is igaznak tûnt volna minden ilyen történet, akkor is, ha nincs rá kézzelfogható bizonyíték.) De hagyjuk a régi korokat. A múlt században Itáliában, késõbb Franciaországban, sõt Skócia egyes vidékein is gyakran láttak - vagy látni véltek - olyan embert, aki véres arccal, félelmetes, kiálló foggal bolyongott az éjszakában. Az ilyen kísértet úgy félt a fénytõl, a tüztõl, akár az ördög a tömjénfüsttõl. És nagyon agresszíven viselkedett. (Németországban még századunk tízes éveiben is fezfelbukkant a "vámpír" a gyéren lakott hegyvidékeken.) Elragadta a pásztortól a juhot; ezért találtak gyakran átharapott torkú, véres állati maradványt azokon a tájakon. Tehát legenda vagy nem legenda? Ha volt, miért nincs ma? Vagy csak nem tudunk róla? Az utóbbi évtizedek kutatásai néhány meglepõ dologra derítettek fényt. Például arra, hogy... '...ma is van vámpír!' Csakhogy a mai vámpír nem más, mint elhagyott, beteg ember. A vámpír-létezés valós, de kóros állapota az ember nevû élõlénynek. Ugyan nagyon ritka betegség, és nem a lelket, a pszichét támadja meg, hanem a testet. Ami aztán súlyos lelki elváltozással jár együtt. A tudomány nevet is adott a kórnak: porfiria. Többek között azzal a tünettel jár, hogy a beteg szeme nagyon érzékeny lesz a fényre, igyekszik is elkerülni, így nappal is csak elsötétített helyiségben szeret tartózkodni. A fizikai elváltozások leginkább az arcon észlelhetõk: összehúzódik a bõr, különösen a szem körül. Ez valószínûsíti, hogy az arc így válik farkasfejhez hasonlóvá. A porfiria - vagy ahogyan latinosan írják: porphyria - másik tünete, hogy elsorvad, felhúzódik az íny. Ezért látszik úgy, mintha a betegnek "farkasfoga" vagy "vámpírfoga" nõtt volna. Ma már az is tudjuk, hogy a szem és a bõr egyaránt érzékeny a fényre, olyannyira, hogy akár el is színezõdhet. Bizonyára ez ad magyarázatot a vámpírtörténetekbõl oly jól ismert rémisztõ külsõre is. A mai kísérletek és vizsgálatok ugyan nem szólnak arról, hogy a vérszívás is tünet-e. Egyes szakértõk szerint azonban még ebben is lehet valami: mivel számottevõen csökken a szervezet vastartalma a betegség idején, logikusnak látszik, ha a beteg ösztönösen is idegen vérben véli megtalálni a szervezetébõl hiányzó anyagokat. Ám ez egyáltalán nincs bizonyítva! A tudomány mai állása szerint a kórt az okozza, hogy az emberi test (szerencsére igen ritkán, sok millió eset közül egyszer) túl sok porfirinnek nevezett kémiai anyagot termel. Ez az elsõ két vagy három nemzedék életében ugyan nem okoz gondot, de a baj genetikusan öröklõdik, és végül valamelyik késõbbi nemzedéknél válthatja ki az említett tüneteket. A kór "mellékhatása" lehet még a hasi fájdalom és - itt kell figyelni! - az értelmi zavar is! Ami újabb magyarázat és adalék a "vámpír", vagyis a kórral megvert, szerencsétlen ember különös viselkedésére. Ami azonban biztosan állítható: a vámpírharapás nem ragályos. A porfiria ugyanis nem fertõzõ betegség, tehát nemhogy érintéssel, de még vér útján sem terjedhet.

2011.01.18. 15:35 Yuuki

"Zs" én szivesen beszélgetnék veled és persze mással is aki szeretné  itt az msn címem: itachi.ino@hotmail.com  =)

2011.01.16. 12:04 Onyx

Watch My Dying - Fényérzékeny "Nem múlhat nap, Szükséges bizonyíték nélkül. És még elfelejtve semmi nincsen Nyoma van a listák legvégén. A sorok között is olvashatnék A lényeg mégsem látható. Majdnem minden mindegy, mint egy Holt ajkán a csók! Hiába vinném el, Ha nemlátszik mégsem, Kiürül minden oldal Fényérzékeny... Kéz a hajban, Mint kés a vajban, Görcsbe rándul A karma akaratlan Elcsitít, Mint a víz, ha lázat olt... Mielőtt magába fojt... Titkos fiókodba bújt, A hullámzó folyosón, Ami talán egy kútgyűrűt is elbírna Amilyen mély, de semmi hibát Köveket dobok az aljába A visszhang talán majd válaszol Majdnem minden mindegy, mint egy Holt ajkán a csók... Hiába vinném el, Ha nemlátszik mégsem, Kiürül minden oldal Fényérzékeny... Kéz a hajban, Mint kés a vajban, Görcsbe rándul A karma akaratlan Elcsitít, Mint a víz, ha lázat olt... Mielőtt magába fojt... [Én tévedtem Akármi volt értelmetlen] Majdnem minden mindegy, mint egy Holt ajkán a csók... Hiába vinném el Ha nem látszik mégsem Kiürül minden oldal Fényérzékeny Pont úgy hamvad el, Mint egyszer régen A napraforgó Fényérzékeny Kéz a hajban, Mint kés a vajban, Görcsbe rándul A karma akaratlan Elcsitít, Mint a víz, ha lázat olt... Mielőtt magába fojt... Kéz a hajban, Mint kés a vajban, Görcsbe rándul A karma akaratlan Elcsitít, Mint a víz, ha lázat olt... Mielőtt magába fojt..."

2011.01.15. 20:39 gaer

nem mostanában

2011.01.15. 20:38 gaer

hát ez az oldal meghalt. talán még visszanézek valamikor.

2011.01.11. 20:49 gaer

hát eléggé

2011.01.11. 13:48 aya

uhh régnem jártam erre...eléggé befagyott a vendég könyv...=/

[Későbbi] [1698-1679] [1678-1659] [1658-1639] [1638-1619] [1618-1599] [1598-1579] [1578-1559] [1558-1539] [1538-1519] [1518-1499] [1498-1479] [1478-1459] [1458-1439] [1438-1419] [1418-1399] [1398-1379] [1378-1359] [1358-1339] [1338-1319] [1318-1299] [1298-1279] [1278-1259] [1258-1239] [1238-1219] [1218-1199] [1198-1179] [1178-1159] [1158-1139] [1138-1119] [1118-1099] [1098-1079] [1078-1059] [1058-1039] [1038-1019] [1018-999] [998-979] [978-959] [958-939] [938-919] [918-899] [898-879] [878-859] [858-839] [838-819] [818-799] [798-779] [778-759] [758-739] [Korábbi] [Archívum]