A Halálhoz
Oh, Halál! Csak karolj át, kérlek,
Ölelj meg, másra nem vágyom!
Lehelj rám édes mérgedből,
Hogy köszöntsön rám ezeréves álom!
Altass el, de ezzel élessz is fel,
Ébressz fel egy új világban,
Ragadj ki a borús mindennapokból,
Ez lenne minden vágyam!
Te ne csalj meg, mint a gyarló ember,
Akit csak saját maga érdekel...
Legyél hű jegyesem,
Vidd magaddal lelkem, mindenem!
Nem kérek gyémántgyűrűt,
Sem hazug szavakat...
Sem olyanokat, miket hazug
Földi férfi adhat!
Csak enyhet adj, végre csendes álmot,
S szülj értem könnyet egy szempárra,
Hogy könnyfátylon át igaz szerelmem
Végre ő is meglássa!
Ha másképp nem, hát így jöjjön rá,
Hogy érte dobbant utóig szívem,
De ha segítesz nekem, Halál,
Most minden fájdalmam magammal viszem!
(...)Taníts meg, Halál feledni!
Feledni a levegő könnyedségét,
Mely egykor éltet vitt belém,
És hűsét rám fújta a tavaszi szél.
Felettetsd a mosolyt s a könnyet,
Melyből kijutott nekem elég,
És most érzékeimtől megfosztva
Járulok eléd!
Már nincsen semmim, csak az emlék,
De most ezt is neked adom,
Cserébe két szó, mit várok:
Megváltás és oltalom!
Végső búcsúra kész szívem,
Ha te is készen állsz, Halál...
Más sikoltva fut tőled,
De az én szám csak csókodra vár.
Lehet, pokolra jutok,
De akkor kisírt szemmel mondva
Beismerem én,
Hogy túl gyengye voltam!
Gyenge az élethez, de erős a halálhoz,
Félelem nélküli utolsó csapáshoz.
Lelkem feladta, s most csak remél,
Hogy a szenvedés egyszer véget ér.
Havas hegyekre, ezüstös folyókra,
Bíbor égre vágyik szívem,
Hol az életem, vagy mi volt e pár év,
Majd végre befejezhetem.
Isten hozzád, Halál!
Nem vagy te gonosz vagy Sátán,
Segítesz, ha kell,
Elragadsz némán.
És most, hogy már eljegyzésünk megvolt,
Belenézhetek szemedbe,
Viszlát, gyarló világ,
Viszlát, gyilkos szerelem! |
AJÁNLOM AZ OLDALT
Új bejegyzés
Frissítés
. De legalább el lehet. Már alig várom a linket.
