Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.

Idézett hozzászólás:

Üdvözlet mindenkinek, aki olvassa ezt! Ez a legaktívabb topic, így azért írok most ide. 6 éves írói tapasztalattal a hátam mögött úgy döntöttem, hogy papírra vetem a regényemet, amely eléggé az oldal témájába vág. Még nem jelent meg könyvem, így ha készen leszek az alkotásommal, akkor elsőkönyves írónak fogok számítani. De ez most nem lényeg. Ami viszont igen, az az, hogy szeretném kérni az oldal látogatóit és adminjait, hogy ha van kedvük, akkor olvassák el a könyvem bevezetőjét és Prológusát. A célom nem a reklámozás - ugyanis a könyv még készen sincs - hanem a vélemény és információgyűjtás. Arra vagyok kíváncsi, hogy mennyire kelti fel az érdeklődését a közönségnek és ha felkelti, akkor mennyire tetszik nekik. Hogy ne áruljak zsákbamacskát elmondom, hogy a célom a regénnyel, hogy egy szilárd Vámpírvilágot teremtsek valahol Anne Rice és az Underworld világa és vámpírjai között. Elvégre a Vámpírkrónikák egy meghatározó vámpírregény-sorozat, amely inkább filozófiai jellegű, mintsem erős történetközpontú. Ráadásul tele van misztikus elemekkel. (Ettől függetlenül zseniális) Az Unerworld pedig egy akció és történet orientált filmsorozat, amiben a Vámpírkrónikákhoz hasonló mélység nem található meg. Ezen kívül az utóbbi időben felkapott lett az Alkonyat és annak kistestvérei a szexbe és szerelembe fulladt vámpírtörténetek, amik egyenesen meggyalázása a kultusznak. Maga a regény egy napló. Méghozzá nem egy sima, hétről-hétre, hónapról-hónapra írt napló, hanem egy történet. Annak a vámpírnak a története, aki mindezt elmeséli az olvasónak... (Igen ez hasonló Lestathoz, de ha valaki beleolvas és tovább olvassa, akkor láthatja, hogy egyáltalán nem olyan, ráadásul ez a memoár jellegű műfaj elterjedt egy dolog, én pedig megpróbáltam újítani) A legfontosabb dolog, hogy azért választottam regényemhez a Vámpír Fantasyt, mert csak ezzel az érdekes világgal oldaható meg mindaz, amit el szeretnék mesélni. Egyszerre van szó egy vámpír történetéről; világunk rejtett oldaláról; a vámpírlétről; szerelmeről és más érzelmekről. Mindezeket egy izgalmas és érdekes történetbe töltöttem. Szóval remélem, hogy nem okoz majd senkinek csalódást, így arra kérnék mindenkit, aki olvassa, hogy véleményezze a bevezető részt. [Jelenleg 20.000 szónál tartok, de a regény 100.000 szavasra van tervezve. A bevezető, amit megosztok természetesen csak ízelítő] Jó szórakozást és várom a kritikákat! Ui.: A bekezdéseket a fórum szövegdoboza széthúzta, ezért elnézést ^^ Véleményeket ide és a következő e-mail címre várom: egyvampirtollabol@gmail.com Egy Vámpír Tollából     "Reginadl M. Pheles Naplója Nem titkolt szándékom volt, hogy rátalálj erre a naplóra, féltve őrzött emlékeim titkos szentélyére. Mégsem tudom, hogy hol kezdjem... Amikor leültem írni, már tudtam, hogy ez nem magamnak szól, nem magamnak írok, hanem valaki másnak. Valakinek, kinek szemét fel akarom nyitni, akinek el akarom regélni életem történetét és akit ki akarok ragadni a XXI. század unalmas, ismétlődő, elbutult és félelmetesen túlbonyolított világából azáltal, hogy elmesélem neki létezésem egy töredékét. Bár tudom, hogy valaki más számára vetem papírra gondolataimat, de még ezen sorokat írva sem tudom, hogy kihez fogom eljuttatni ezt a könyvet, hogy mely halandó keze simítja majd végig emlékeim médiumát. Ez pedig elbizonytalanít... Számomra nincs rémesebb annál a tudatlanságnál, ami kíváncsisággal párosul. Hogy miért? Mert ha ezen kettő tényező összeáll, akkor megszületik a tudásvágy. Annál az érzésnél pedig nincs rosszabb, amikor meg akarsz ismerni valamit, fel akarod fedezni, meg akarod érteni, tudni akarod annak minden titkát, de nem vagy rá sehogy sem képes. Én pedig mindig is kíváncsi voltam és igyekeztem mindent a lehető legjobban megismerni. Persze tudásszomjam kialakulásában erősen közrejátszott az újra és újra feltörő érzés, hogy félek az ismeretlentől. Hiszen ha valamit nem tudunk, attól félünk, a félelem pedig szorongáshoz vezet, a szorongás pedig elbizonytalanít... Most pedig bizonytalanná váltam, mert nem tudom, hogy kinek írom eme sorokat. Nem tudom, hogy ki vagy te... Ugyanakkor egy valami még szorongásom ellenére is biztos: Fel akarom tárni valaki előtt évszázados titkaimat, hazugságaimat, minden bűnömet és jótettemet. Akarom, hogy valaki tudjon rólam mindent, hogy elolvasva történetemet és ezáltal megismerve engem, ítélkezhessen felettem és a világ felett amiben élek, élünk, és élsz... Sebezhető akarok lenni valaki számára, akarom, hogy legyen egy gyenge pontom! Szükségem van valakire, akinek elmondhatok mindent... Mindent, mi mégis csak egy passzusa annak az időtlen létezésnek, melyet a sors nekem rendelt. Mivel te fogod kezedben ezt a naplót, így minden bizonnyal rád esett a választásom. Vagy talán a sors akarta így? Lehet, hogy valaki elvette életem és te megtaláltad ezt a könyvet. Vagy talán éppen te lennél a gyilkosom? Mindegy is... Akár az én Kiválasztottam vagy, akár a sorsé, most egy fontos dolog áll előtted. Itt az idő, hogy eldöntsd: felkészültél-e arra, hogy belekezdj bűnös életem minden egyes apró részletének feltárásába, hogy aztán megismervén engem ítéletet mondhass felettem? Ha ódzkodsz ettől a gondolattól, netán nem is érdekellek igazán, akkor hagyd csak ott a könyvet, ahol találtad. Valószínűleg rosszul választottam, esetleg a Napló, melyet egy ismeretlen személynek írtam, elveszett... Ha viszont felkeltettem az érdeklődésedet és készen állsz rá, hogy tovább olvass, akkor ne habozz, vedd magadhoz a könyvet és ródd a sorokat!     […]       PROLÓGUS Minden, amit tudnod kell...   Valahol a Nagyvilágban   Tehát tovább olvastál? Ezek szerint érdekel a történetem s a napló, mely megszólított téged. Jóllehet bolondnak tartasz és nagyon is lehetséges, hogy az vagyok, így nem kérem, hogy higgy nekem. Igazság szerint, még én magam sem tudom, hogy miért akarom felfedni a Titkot és ha felfedem, akkor miért ebben a formában teszem. Azonban ha tovább olvastál, akkor téged is hajt a kíváncsiság. Igaz? Hajt az a tudásvágy, amiről beszéltem. Hát jól figyelj! Eltökélt célom, hogy eléd tárjam világunk teljes valóját, az általad ismert világ egy sötétségbe burkolt hiányzó darabkáját. Az Árnyoldalt, melyet a magamfajták évezredeken át próbáltak elrejteni az emberek elől, hogy létezésünk a boldog tudatlanságba vesszen... A napló, melyet a kezedben tartasz, olyan történetekkel van teli, amik világod túlmisztifikált hiedelmeit döntik romba, fittyet hányva a XXI. századra, melyet a régmúlt korok emberei soha nem érthetnének meg. Történetem felfedi előtted fajtám félt titkait és fellebbentik a fátylat világod megmagyarázhatatlan történéseiről! Segítségével átlépheted a halandók és a halhatatlanok világa között húzódó határt, betekintést nyerhetsz a sötétségbe, a XIX. századi Angliába, a viktoriánus korszak rejtett bugyraiba. Felejtsd el a csillogó vámpírokat, a papás-mamást játszó bugyuta agyszüleményeket! Karók, szenteltvíz, kereszt, fokhagyma és miegymás, melyek a Kárhozottak legnagyobb félelmei? Sajnálom, de ki kell, hogy ábrándítsalak, ugyanis karóval a szívemben, szentelvízzel az arcomon, fokhagymafüzérrel a nyakamban, Bibliával a kezemben, felém tartva a keresztet is végzek bármelyik ostoba halandóval, aki balgán azt hiszi, hogy ezek bármelyikével is megvédheti magát! Persze nem mintha annak idején nem hittek volna a vallás és a mágia erejében, amit a legfőbb fegyvereknek kiáltottak ki ellenünk. Ami azt illeti, a mágia bizonyos formái hatásosak lehetne ellenünk, de a rengeteg kuruzsló és sci-fi, fantasy filmek eltorzították a mágia eredetiségének igaz mibenlétét, vagyis magát a mágia fogalmát. Nem tárgyreptetésről beszélek vagy békává változtatásról, esetleg tűzhányásról. Legalábbis nem a hagyományos értelemben, az pedig teljességgel kizárt, hogy bárki is képes legyen békává változtatni... A másik kettő esetleg lehetséges lehet, de ebbe most ne menjünk bele. Az Okkult Világ mágiájának bemutatása nem ide tartozik és legkevésbé sem az én „hatásköröm”. Legyen elég annyi, hogy a mágia egy nehéz, körülményes és sok tudást igénylő tudomány, amely az ember és a környezet energiáját használja fel. Na de hessegessük is el ezt a gondolatot, mert ebben a könyvben aligha találkozol majd mélyrehatóbban világom – és voltaképpen ezáltal a te világod - mágikus természetével. Ahhoz ez az iromány még... Hogy is mondjam? Túl fiatal? Igen. Ez a jó kifejezés rá. Na de mi a helyzet a vallással? Hiszen az működik nem? Annak működnie kell! Ha figyeltél a fentebbi kifakadásomra, akkor tudhatod, hogy egy vámpír ellen a vallás és annak pompázatos rituáléi mit sem érnek, ez mind csak az évszázadok fikciója! Az egyszerű halandók csak szeretnék hinni, hogy pusztán a hit erejével, a Keresztény Biblia és szimbólumok ismeretével távol tarthatnak minket maguktól. Az emberek a gonosz teremtényeinek tartanak bennünket, démoni szörnyeknek, akik a Sátán szolgái! Nos igen... A halandók szemével valóban gonosznak mondanám magunkat, elvégre rajtuk élősködünk. Azt sem tagadom, hogy a vallás nem valós dolog, hogy az általa – pontosabban a vallást gyakorló emberek által - működtetett pozitív és negatív erők nem működnek - csakúgy, mint a mágia esetében - de fajtám tagjai nem misztikus lények, sem pedig démonok és a legkevésbé sem vagyunk a Sátán szolgái. Én magam is ismerem a vallást, tudom, hogy miért van szüksége rá az embernek, de még a Vámpírnak is! Tisztelem a hit rettentő erejét, hiszen Istenfélő személy vagyok. Tudom, hogy bűnös létem egyszer elnyeri méltó büntetését, de addig is: Élem istentelen életem mámorító gyönyörét, amelyet az emberiség csak romlott élvezethajhászásnak hív... Jól érzed, hogy minél jobban nyomatékosítani akarom azt, hogy fajtám nem misztikus eredetű és nincs közünk Káinhoz, Ábelhez, sem pedig bármilyen Keresztény Istenhez vagy Sátánhoz. Legfőképpen nincs közünk pucér farkasokhoz... A rideg valóság, hogy tulajdonságaink mérvadó része megegyezik a hiedelmekkel. A mondákban, regényekben, fiktív történetekben is mind megmaradtak természetfeletti tulajdonságaink többé-kevésbé hitelesen vázolt valósága... Habár, aligha születik mostanában olyan mű, amely reálisan körvonalazná világunkat. Természetfelettinek mondanak bennünket, de én jobban szeretem az „emberfeletti” kifejezést használni. Természetfelettinek lenni egyet jelent azzal, hogy istenszerű lények vagyunk, kik a létezés fogalmán túl léteznek. Mi azonban a létezés rabjai vagyunk, gúzsba köt minket a természet. Fajtám csupán az emberek felett áll, hiszen emberfeletti erőnkkel köveket tudunk törni, koponyákat tudunk zúzni. Gyorsaságunk az emberi szem számára követhetetlen, egyes esetekben teleportációnak hathat. Érzékeink – látásunk, hallásunk, szaglásunk, ízlelésünk – kiélesedtek, felfokozódtak, felülmúlnak minden állatfajt a Földön. Intelligenciánknak és a puszta kisugárzásunknak pedig nincs párja ebben a világban. Bátran és büszkén mondhatom, hogy a Föld legtökéletesebb ragadozói mi vagyunk! Jól tudom, hogy homlokodat ráncolva villan át agyadon a gondolat, hogy akkor miben is térünk el a mondákból, rémtörténetekből, mítoszokból, legendákból jól ismert lényektől, hiszen ezt hangoztatom, mégis ugyanolyanok vagyunk, mint amilyennek leírnak minket. Igen... Pontosan. Ugyanolyan félelmetes lények vagyunk, mint aminek leírtak minket, azonban koránt sem annyira varázslatosak, mint amilyennek hinni szeretnének bennünket. Nem tudunk repülni, sem pedig a gondolatokban olvasni, és ami az áldozataink emlékeit illeti... Nos, vérükből csak minimális információt tudunk kinyerni. Ez már furcsának hathat, igazi „természetfeletti képesség,” ám ha beleásod magad az Okkult Világ, vagy más néven az Árnyoldal misztériumaiba, akkor rá fogsz jönni, hogy fajtámnak ezen adottsága(i) honnan, pontosabban miből erednek. Végső soron létrejöttünk túlmutat a valláson és a mágián, csak a tudomány az, amely válaszul szolgál létezésünk kérdésére, hiszen biológiai úton alakultunk át ilyen „szörnyűséges” lényekké. A vámpírráváltozás egy egyszerűen leírható metamorfózis, hogyha ismerjük azt a tényezőt, amely kiváltja azon mutációs folyamatokat, amik által a testünk megváltozik. Ez a tényező pedig nem más, mint az iu-dicium nevezetű vírus. Beszédes a neve annak, aki jártas a Latin nyelvben... Iudicium jelentése: Kárhozat. A vírus pedig innen kapta a nevét. Arról, ami minket kárhozottá tesz. A kérdés csak az, hogy ez a vírus honnan ered? Milyen felsőbb hatalom által, milyen világirányító energia által? Ezt egyenlőre nem áll szándékomban elárulni, de az alkotó célját mindenképpen megértettem és ezt eléd is tárom: „Teremteni egy lényt, amely végre egyensúlyt teremt a világban és helyreállítja a természet körforgását. A teremtmény rendre inti az Embert azáltal, hogy tökéletes ragadozójává válik. Egy vadásszá, kinek puszta létezése egyedül arra hivatott, hogy természetétől fogva tizedelje meg az emberiséget, de száma maradjon csekély, hogy ne kövessék el ugyanazt a hibát, mint az ember.” Nos? Mit gondolsz? Megérte tovább olvasni? Kíváncsi vagy rá, hogy miként rombolom le az ősi mítoszt a Vámpírok túlmisztifikált valóságáról, miközben kifejtem emberfeletti erőnk forrását és az Okkult Világ minden egyes részletét? Szívesen hallanád egy igazi vámpír történetét, mely teli van fájdalommal, dühvel, szeretettel és boldogsággal? Meg akarod tudni, hogy mi kíséri végig életútján a Kárhozottakat, hogy mennyire térnek el az emberektől? Kíváncsi vagy rá, hogy mi létezésünk egyetlen és megkérdőjelezhetetlen célja? Ha igen, akkor én, Reginald Pheles, ki mesterétől a Mephitso nevet kapta - és aki később Mephistopheles néven híresült el - Naplómon keresztül eléd tárom a Vámpírok igaz történetét, létrejöttünk eredetét és szükségét, melyre az évezredek rányomták misztikus bélyegüket. Idővel megtudhatod, hogy fajom miként vált az Okkult Világ uralkodójává és hogy hogyan vagyunk képesek együtt élni az emberi fajjal. Ám mindenek előtt: Ahhoz, hogy kaput nyissak neked a világomban, hogy megérts mindent a fajtámról, hogy szemléletesen tudjam neked elmesélni mindazt, ami kikívánkozik belőlem, sokkal többet kell elmondanom neked, mint amennyit szeretnék. Hogy hitelt érdemeljek, meg kell osztanom veled minden titkomat, minden érzelmemet, minden fájdalmamat és minden boldogságomat, ami elkísért utamon idáig, ide hozzád... Tisztában kell lenned velem, hogy milyen is vagyok valójában, hogy miért lettem olyanná, amilyen most vagyok. …mert ne hidd, hogy a halhatatlanok élete egy véget nem érő szórakozás. Örök rabság ez, miből sohasem szabadulhatsz. Börtön a testnek és börtön a léleknek, bár jómagam nagyon is élvezem ezt az időtlen létezést, még akkor is, hogyha időnként a pokolba taszít. Hogy mesterem szavaival éljek: „Miután mindazt eldobtad magadtól, ami emberként fontos volt a számodra, megtanulod élvezni azt, amivé váltál.”

Bejegyzés:

Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:
	Súgó

2024.03.09. 23:49 B

Így értem, én is ezen az állásponton vagyok, hogy az elmével egy bizonyos fokig lehet hatni a testre. Amikor fájdalmaim voltak régen picit tudtam csillapítani úgy, hogy elképzeltem, hogy a fájdalom kiszáll mint egy füst az adott testrészemből. Próbálok mindennal tudatosan élni, jelen pillanatban, mert mostanában sokkal gyorsabban megy az idő... Érdekes.

2024.02.20. 20:38 Onyx

Az elme az anyag felett annyit tesz az én értelmezésemben, hogy akarattal, koncentrációval, tudatos gondolkodással, bizonyos szintig hatni lehet a testre. Nem arra gondolok, hogyha nagyon akarom és koncentrálok, akkor harmadik kezem nő, De, a betegségeket hamarabb legyűri a szervezetem, hamarabb és jobban reagál a különböző fertőzésekre. A fájdalmat is lehet gyógyszer nélkül enyhíteni vagy akár megszüntetni. Zavartságot is figyelem erősítéssel leküzdeni Illetve a mindennapokban a befolyásoló ingereknek is jobban ellen lehet állni, értem ez alatt mondjuk a reklámokat és egyéb hirdetéseket, stb. Ilyenre értettem.

2024.02.17. 21:55 B

Mit jelent az "elme az anyag felett"? Én biztos ledermednék, ha rám mászna egy. Egyszer a fejem felett körözött, épphogy rám nem szállt, na akkor kicsit megizzadtam. De próbálok nem félni tőle és a " ha nem piszkálod ő se fog" elv mentén megnyugtatni magam, de ez olyan félelem amit nehezen tudok leküzdeni.

2024.02.07. 18:54 Onyx

Én nem szoktam fákat ölelgetni. Sőt, ölelgetni sem szoktam senkit úgy igazán. Néhány kivétel van persze, de azok a hozzám nagyon közel állók. Mondjuk úgy, hogy a tudomány felől közelítem meg a dolgokat, bár nem vaskalapos módszerrel. E mellett igaznak tartom az elme az anyag felett állítást is. A lódarazsak igaz, hogy a természet részei, de valódi köcsögök. Egyik nyáron a kertben voltam és nekem repült egy, nem figyelt vagy nem tudom miért. A földön kötött ki. Lenéztem rá, ő felnézett rám és úgy csinált, mint aki rám akar mászni és megharapni. Megnézte a cipőtalpamat egészen közelről. Amíg kevesen vannak, békén hagynak, figyelnek és elemeznek, de békén hagynak. Aztán, amikor a fészekben a létszámuk elér egy bizonyos szintet, sokkal agresszívabbaká válnak. Ezért nem jó, ha a közeledben van egy fészek.

2024.02.03. 22:51 B

Upsz, nem akartam ennyiszer elküldeni ezt, bocsi a spamért

2024.02.03. 22:50 B

Sőt, a fák ölelésének még jótékony hatásai is vannak, legalább is én mindig belebizsergek ha megölelek egyet. Érdekesek a növények, szerintem még nem tudunk róluk eleget. Volt régen a kertünkben egy haldokló rózsatő ami már 5 éve nem virágzott, már a nagymamám úgy volt vele hogy kidobja. Rá pár hónapra meghalt a nagypapám és azon a nyáron két csodaszép rózsa bújt ki a tőből. Bár persze lehet véletlen is, de nem nagyon hiszek a véletlenekben. Én eddig a macskákat tudtam megfigyelni, és ők is mind különbözőek voltak. Azt vettem észre hogy ( lehet ez furan hangzik) de néha testőrködtek nekem, haha. Az első macskám kb 8-9 éves koromban volt, tisztán emlékszem, hogy mindig értette amit mondtam. Ezt azzal bizonyítottam magamnak, hogy a pincében szülte meg a kiscicáit, de még nem mutatta meg őket. amikor feljött az udvarba, mondtam neki hogy hozza fel őket, erre lement a lépcsőn és egyesével felhozta őket. Nagyon érdekes volt. A testőrös dolgok mostanában történtek, minden egyes nap amikor hazafelé mentem az irodából a sötétben, két ismeretlen macska akiket nem is etetek, de mindig pontosan mellettem mentek a járdán és a kapumig kísértek,beljebb nem. Mivel félek a sötétben, így ez mindig jólesett. Azért múltidő mert az összes kinti macska eltűnt mostanában. A legdurvább eset egy nyári alkalom volt, amikor mentem dolgozni, de nem mertem bemenni, mert a bejárati ajtó mellett egy lódarázs volt. Félek tőlük. A tőlem nem messze pihenő macska látta hogy hülyén ott állok kicsit távolabb az ajtótól, ő meg mintha tudta volna, ránézett a lódarázsra és odament. A lódarázs amúgy nem mozdult vagy 10 perce,de akkor se mertem odamenni hozzá, valószínűleg már nem élt, de a macska a tappancsával megpiszkálta és leesett a földre. Akkor berohantam az ajtón, de bent senki se hitte el, hogy a macska tudta mitől féltem. Persze benne van a pakliba hogy akkor kapcsolódott be a vadászösztöne és nem miattam csinálta, de akkor meg jókor voltam jó helyen :D

2024.02.03. 22:50 B

Sőt, a fák ölelésének még jótékony hatásai is vannak, legalább is én mindig belebizsergek ha megölelek egyet. Érdekesek a növények, szerintem még nem tudunk róluk eleget. Volt régen a kertünkben egy haldokló rózsatő ami már 5 éve nem virágzott, már a nagymamám úgy volt vele hogy kidobja. Rá pár hónapra meghalt a nagypapám és azon a nyáron két csodaszép rózsa bújt ki a tőből. Bár persze lehet véletlen is, de nem nagyon hiszek a véletlenekben. Én eddig a macskákat tudtam megfigyelni, és ők is mind különbözőek voltak. Azt vettem észre hogy ( lehet ez furan hangzik) de néha testőrködtek nekem, haha. Az első macskám kb 8-9 éves koromban volt, tisztán emlékszem, hogy mindig értette amit mondtam. Ezt azzal bizonyítottam magamnak, hogy a pincében szülte meg a kiscicáit, de még nem mutatta meg őket. amikor feljött az udvarba, mondtam neki hogy hozza fel őket, erre lement a lépcsőn és egyesével felhozta őket. Nagyon érdekes volt. A testőrös dolgok mostanában történtek, minden egyes nap amikor hazafelé mentem az irodából a sötétben, két ismeretlen macska akiket nem is etetek, de mindig pontosan mellettem mentek a járdán és a kapumig kísértek,beljebb nem. Mivel félek a sötétben, így ez mindig jólesett. Azért múltidő mert az összes kinti macska eltűnt mostanában. A legdurvább eset egy nyári alkalom volt, amikor mentem dolgozni, de nem mertem bemenni, mert a bejárati ajtó mellett egy lódarázs volt. Félek tőlük. A tőlem nem messze pihenő macska látta hogy hülyén ott állok kicsit távolabb az ajtótól, ő meg mintha tudta volna, ránézett a lódarázsra és odament. A lódarázs amúgy nem mozdult vagy 10 perce,de akkor se mertem odamenni hozzá, valószínűleg már nem élt, de a macska a tappancsával megpiszkálta és leesett a földre. Akkor berohantam az ajtón, de bent senki se hitte el, hogy a macska tudta mitől féltem. Persze benne van a pakliba hogy akkor kapcsolódott be a vadászösztöne és nem miattam csinálta, de akkor meg jókor voltam jó helyen :D

2024.02.03. 22:50 B

Sőt, a fák ölelésének még jótékony hatásai is vannak, legalább is én mindig belebizsergek ha megölelek egyet. Érdekesek a növények, szerintem még nem tudunk róluk eleget. Volt régen a kertünkben egy haldokló rózsatő ami már 5 éve nem virágzott, már a nagymamám úgy volt vele hogy kidobja. Rá pár hónapra meghalt a nagypapám és azon a nyáron két csodaszép rózsa bújt ki a tőből. Bár persze lehet véletlen is, de nem nagyon hiszek a véletlenekben. Én eddig a macskákat tudtam megfigyelni, és ők is mind különbözőek voltak. Azt vettem észre hogy ( lehet ez furan hangzik) de néha testőrködtek nekem, haha. Az első macskám kb 8-9 éves koromban volt, tisztán emlékszem, hogy mindig értette amit mondtam. Ezt azzal bizonyítottam magamnak, hogy a pincében szülte meg a kiscicáit, de még nem mutatta meg őket. amikor feljött az udvarba, mondtam neki hogy hozza fel őket, erre lement a lépcsőn és egyesével felhozta őket. Nagyon érdekes volt. A testőrös dolgok mostanában történtek, minden egyes nap amikor hazafelé mentem az irodából a sötétben, két ismeretlen macska akiket nem is etetek, de mindig pontosan mellettem mentek a járdán és a kapumig kísértek,beljebb nem. Mivel félek a sötétben, így ez mindig jólesett. Azért múltidő mert az összes kinti macska eltűnt mostanában. A legdurvább eset egy nyári alkalom volt, amikor mentem dolgozni, de nem mertem bemenni, mert a bejárati ajtó mellett egy lódarázs volt. Félek tőlük. A tőlem nem messze pihenő macska látta hogy hülyén ott állok kicsit távolabb az ajtótól, ő meg mintha tudta volna, ránézett a lódarázsra és odament. A lódarázs amúgy nem mozdult vagy 10 perce,de akkor se mertem odamenni hozzá, valószínűleg már nem élt, de a macska a tappancsával megpiszkálta és leesett a földre. Akkor berohantam az ajtón, de bent senki se hitte el, hogy a macska tudta mitől féltem. Persze benne van a pakliba hogy akkor kapcsolódott be a vadászösztöne és nem miattam csinálta, de akkor meg jókor voltam jó helyen :D

2024.02.03. 22:50 B

Sőt, a fák ölelésének még jótékony hatásai is vannak, legalább is én mindig belebizsergek ha megölelek egyet. Érdekesek a növények, szerintem még nem tudunk róluk eleget. Volt régen a kertünkben egy haldokló rózsatő ami már 5 éve nem virágzott, már a nagymamám úgy volt vele hogy kidobja. Rá pár hónapra meghalt a nagypapám és azon a nyáron két csodaszép rózsa bújt ki a tőből. Bár persze lehet véletlen is, de nem nagyon hiszek a véletlenekben. Én eddig a macskákat tudtam megfigyelni, és ők is mind különbözőek voltak. Azt vettem észre hogy ( lehet ez furan hangzik) de néha testőrködtek nekem, haha. Az első macskám kb 8-9 éves koromban volt, tisztán emlékszem, hogy mindig értette amit mondtam. Ezt azzal bizonyítottam magamnak, hogy a pincében szülte meg a kiscicáit, de még nem mutatta meg őket. amikor feljött az udvarba, mondtam neki hogy hozza fel őket, erre lement a lépcsőn és egyesével felhozta őket. Nagyon érdekes volt. A testőrös dolgok mostanában történtek, minden egyes nap amikor hazafelé mentem az irodából a sötétben, két ismeretlen macska akiket nem is etetek, de mindig pontosan mellettem mentek a járdán és a kapumig kísértek,beljebb nem. Mivel félek a sötétben, így ez mindig jólesett. Azért múltidő mert az összes kinti macska eltűnt mostanában. A legdurvább eset egy nyári alkalom volt, amikor mentem dolgozni, de nem mertem bemenni, mert a bejárati ajtó mellett egy lódarázs volt. Félek tőlük. A tőlem nem messze pihenő macska látta hogy hülyén ott állok kicsit távolabb az ajtótól, ő meg mintha tudta volna, ránézett a lódarázsra és odament. A lódarázs amúgy nem mozdult vagy 10 perce,de akkor se mertem odamenni hozzá, valószínűleg már nem élt, de a macska a tappancsával megpiszkálta és leesett a földre. Akkor berohantam az ajtón, de bent senki se hitte el, hogy a macska tudta mitől féltem. Persze benne van a pakliba hogy akkor kapcsolódott be a vadászösztöne és nem miattam csinálta, de akkor meg jókor voltam jó helyen :D

2024.01.27. 14:06 Mizantróp

Szép napot mindenkinek!   Emberek....végre egy alkalom, mikor felmerészkedem, és nem a halált és pusztulatot látom az oldalon. :D Élő beszélgetések, akármilyenek is, vélemények megbeszélése. :) Szinte felüdíti a lelkem, és szellemem. :) Viszont A.....veled rettenetesen nagy baj van.... ^^" Tudom, azt hiszed menő és titokzatos vagy meg minden....de nem. ^^"

2024.01.26. 23:02 Onyx

Újabban a tudomány is felfedezi magának, hogy a növények is kommunikálnak egymással, aktívan is. Reagálnak a környezeti hatásokra, amik őket vagy a szomszédaikat érik. Sőt, távolabbi eseményekről is szereznek információkat. Mindezt látható idegrendszer nélkül. Képesek befolyásolni is a környezetüket. Például szárazság idején olyan nagyobb molekulákat bocsájtanak a levegőbe, amik nagy számban képesek beindítani a felhőképződést, majd az esőt. Ez ma már elfogadott tudományos tény. Csak, hát ahogy mondani szokták: Ha a fák oxigén heyett wi-fi jeleket bocsájtanának ki, mindenhol fa lenne már. Kivételek mindig vannak, még az emberek között is. De, olyan kis számban, hogy jelentős változást nem képesek okozni. Sajnos. Minden eddigi kutyám szeméyliségére emlékszem. És nem igazán hasonlítottak egymásra. Sokkal összetetebb személyiségek az állatok is. De, ezt felsimerni azzal lenne egyenlő, hogy az embernek be kéne ismernie, nem kivételes faj a mindenségben. Erre meg lehet várni az idők végezetéig is nyugodtan.

2024.01.26. 21:30 B

Erről eszembe jut, hogy kiskoromban amikor kérdezték hogy mi akarok lenni, azt mondtam hogy természetkirálynő :D bár ma már királynő nem lennék, nem szeretem ha bárki is uralni akarná a természetet. Bár én eleinte nem az emberek miatt fordultam a természethez és az állatokhoz, de emlékszem hogy mjndig kint voltam a kertben és nagyon természetes volt, hogy beszéltem a növényekhez és az állatokhoz is, lett volna az egy bogár vagy egy cica. Ez ma is így van, bár a növények valamiért mindig kiszáradnak mellettem, vagy mert túl locsolom vagy mert kevésbé. Most van egy szobai futókám, őt már másfél éve sikeresen megtartottam! De úgy érzem, hogy ma már kevésbé csatlakozok úgy a természethez mint régen, amin változtatni szeretnék. Szerintem amit az emberiség tud az állatok tudatáról nem eléggé valósak. Attól még, hogy nem úgy kommunikálnak mint mi és nem úgy látják a világot igenis tudatosak és megértik a világ egy részét. Pl. mostanában gondolkodtam rajta, hogy milyen érdekes hogy minden állat aki az emberre néz rögtön a szemébe néz. Ebből is látszik hogy ők is hasonlóak mint mi. Az emberi társadalom tényleg egy elfajzott, undorító, perverz dolog. De vannak még olyan különleges emberek akik egy pirinyónyit jobbá teszik azt. Ez éltet még az emberiség felé. Szerintem minden él. Még a tárgyak is kicsit.

2024.01.25. 12:31 Onyx

A reklámok szerintem azoknak jók, akik reflexből élnek. Meglátnak valamit és úgy érzik kell nekik, csak azért, mert még nincs olyanjuk. Vagy ha van, akkor kell mégegy. Na, ők azok akik ösztönből élnek, nem az állatok. Sokat nem tudok beszélni erről, mert én sem értem őket. Régebben sokat figyeltem én is az embereket és amikor megértettem, hogy egyszerűen önös érdekből bármilyen logikának, a józan észnek és korábbi önmaguknak is képesek ellentmondani. Ekkor fordultam az élő természet felé igazán. Arany középútat azért nem lehet találni az emberi társadalomban, mert nincs benne. Pedig lehetne, de nem kell nekik, csak a kényelem és az önzés. Igazad van, hogy a világot nem lehet élő pokolnak nevezni, rosszul fogalmaztam korábban. Csak az emberi társadalom, ami ennyire szar. Az azon kívül eső rész sokkal jobb. Gondolok itt az erdők-mezők élőlényeire. Azt figyeltem meg, hogyha kellő odafigyeléssel, tisztelettel fordulok az állatok és növények felé, akkor ők is úgy viszonyulnak hozzám. De, annyit mindenképpen megfigyeltem, hogy ők legalább nem akarják elhitetni veled, hogy a barátaid, mielőtt megpróbálnak megölni. Nem beszélve arról a harmóniáról, összefüggésekről, amik évmilliárdok óta fenntartják a rendszert. Egyedül az ember nem képes ebbe beleilleszkedni, mert nem akar. Úgyhogy számomra egyértelmű, hogy saját magunkon kívül is van más, csak akarni kell kifelé figyelni. De, az egyszerű, ösztönemberek nem is akarják ezt, nekik kényelmes így. Csak azt nem veszik észre, hogy örökké nem mehet így, előbb-utóbb meg kell fizetniük az önzésük és elvakultságuk árát, mert ez a világ nem azért van, hogy beképzelt majomivadékok tönkre tegyék és kiírtsanak mindent, magukat is bele értve.

2024.01.24. 22:10 B

Sose értettem, hogy miért jók a reklámok vagy miért hiszik azt a reklámcégek hogy a manipulált reklámjaikat elhinné bárki is. Hát naív voltam, némelyik ilyen marketing nagyon ügyesen használja ki a nyomonkövetést és az egyebeket. Bevallom, egy két akcióval engem is be lehet húzni a csőbe, de mindig úgy voltam vele, hogy hiába mutatja a számomra legjobb reklámokat, nem foglalkozom vele és ha kell valami, akkor alapos utánanézéssel a legjobb ajánlatot veszem meg számomra. A nyomonkövetést szerintem senki se ússza meg, már ha bemegyünk vásárolni a boltba azzal segítünk a nyomonkövetésben. De ha már arany középút és társadalom... Az ember miért nem tudja az aranyközéputat? Miért csak a végleteket ismeri? De tényleg.. az elmúlt pár évben ezt vettem észre mindenben. Ebben a nyomonkövetésben is, vannak emberek akik annyira eltúlozzák, felnagyítják és létrehoznak ilyen összeesküvés elméleteket ebben a témában is, meg nagyon sok más témában is. Szeretem ezeket az elméleteket olvasni amúgy, mert érdekes hogy miket rá tudnak húzni az emberek valamire.. de ijesztő is. Neked van kedvenc összeesküvés elméleted? :D Amikor pl. Volt ez a Black Leaves Matter vagy milyen mozgalom ami eleinte jó dolog volt, aztán már mindenhol ez volt, játékokat lassítottak le ilyen feliratokkal és már a végén azt érték el hogy emiatt utálták meg a mozgalmat. Egyszerűen semmilyen társadalmi dologban sincs aranyközépút, mintha nem is tudom..nem tudnánk belegondolni. Szerintem amúgy az sem egy jó meglátás ha pokolnak gondoljuk ezt a helyet. Azzal csak magunknak ártunk ha negatívan fogjuk fel a dolgokat, úgysem ez az egész számit szerintem, hanem saját magunk és a saját világunk, más úgyse létezik szamunkra. Néha elgondolkodok ezen, érdekességképen, hogy oké, én itt vagyok, itt vannak a gondolataim és teszem a dolgom, körülöttem emberekkel akikkel beszélgetek és élek... De valakinek én vagyok csak egy beszélő. Számomra ez érdekes, nem tudom mennyire érted

2024.01.23. 20:48 Onyx

Akkor egyetértünk, hogy nem vagyok maradi. A telefonon lévő programokat arra is programozták, hogy figyeljenek és nyomon kövessenek, nyilvánvalóan üzleti céllal, haszonszerzés miatt. De, én szeretem eldönteni magam, hogy mire figyelek. Ha kell valami, úgyis megkeresem, megtalálom. Nem hiányzik, hogy az arcomba tolják, akkor sem, ha bele találnak és szükségem van arra, amit reklámoznak. Részemről ugyan ez, a túl sok technológia káros. Ebben is igaz az aranyszabály, mindent lehet, csak mértékkel. Ez az, ami a mai társadalomban már nincs meg. Igényük sincs rá és nem is igyekeznek a döntéshozók, hogy oktassák a tömegeknek. Úgy gondolom, hogy az emberi társadalom felhigult vagy elkorcsosult. Ahogy tetszik. Túl gyorsan, túl nagyra nőtt. Mint minden a természetben, ez is törvényszerűen drasztikus visszaesést fog okozni. A kérdés csak az, hogy mikor és ez az embereken kívül eső részre mekkora hatással lesz? Hogy kiket és miket rántanak majd magukkal az emberek. Ennek a túlnépesedésnek tudható be szerintem a kommunikáció leegyszerűsödése is. Egyre nagyobb az alacsony tudatszintű réteg, aminek nincs igénye az összetettebb, bonyultabb dolgokra, gondolatokra. A demokrácia meg tökéletes eszköz rá, hogy ebből a tömegből a legtöbb hasznot ki lehessen venni. Látszólag mindenkinek jó, a tömeg megkapja a kis jelszavait, amit mmormolhat, amiktől úgy érezheti, hogy tényező. A hatalmat gyakorlók meg azt gondolhatják, hogy mindent ők irányítanak, hogy a világ tetjén ülnek. Nos, ennél nagyobbat tévedni elég nehéz, de megtanulják majd a saját kárukon. A politika mindig is az osztd meg és uralkodj elvet követte. Nézetem szerint sosem oldott meg olyan problémát, amit nem a politika hozott létre. Így haszontalan az egész.  Ezt fokozzák, amíg lehet. Egy nyitotabb elmének ez maga az élő pokol, egy szörnyűséges rémálom, amiből nem lehet felébredni egykönnyen. Engem leginkább a biológia, fizika, csillagászat hármas érdekel leginkább.

2024.01.23. 18:08 B

Szerintem  az sem maradiság, hogy nem akarod párosítani a telefonod a bankkártyával. Én hiába vagyok a Z generáció tagja, én se szeretnék telefonnal fizetni, sőt, még az alkalmazást se töltöm le rá és ha tehetem, elmegyek a bankba ügyet intézni az online intézések helyett. Nagyon sok feleslges dolgot helyettesít a technológia, ahelyett hogy ezeket az energiákat másra fókuszálnák. Okostévé...okosóra.. már okoshűtő is van! Nekem ezek mindig idegenek lesznek, ennyire nem akarok.. eltechnológiásodni. Engem mondjuk a nyomonkövetés nem érdekel, jót nevetek rajta, csak egyáltalán nem értem. Olyan dolgokat ad fel nekem reklámnak amiket már megvettem. De CSAK olyanokat. Miért nem inkább akkor már hozzá hasonló dolgokat ad? Így nagyon felesleges mert ezeket már megvettem, nem fogom mégegyszer megvenni. Érdekes amúgy, hogy a mai világban mi számít maradinak? Annyira felgyorsult és annyira sok minden jött újra divatba a régi időkből, hogy minden összemosódik. Talán csak a kommunikáció és a beszédnyelv amit érzékelek hogy változik, egyre inkább az Orwell 1984 könyve alapján :D (stop migráns, stop soros meg persze az egyéb egyre rövidülő szavak miatt) A természettudományból én a gyógynövényeket bújom, ha azokat nevezhetjük annak. Meg a csillagászatot szeretem, csak hát nem értem. Te melyik ágát preferálod? Én nagyon szeretem a macskákat, de venni például tuti nem vennék. Ez a vers elmondja róluk a véleményem. Kivéve az első mondatot, annyi kinti macska van ingyen.   Kiss Judit Ágnes: Macska télire Vegyél egy macskát. Vagy fogadj örökbe. Egy félvak, lekoszvadt is megteszi, vagy egy tépázott fülű csatakandúr, ki éppen hitvány zsákmányát eszi egy belvárosi, sötét kapualjban, vagy egy autó alól pislog ki rád, vagy elnyúlik az őszi napsütésben – csak az a fontos, hogy legyen cicád. Lehet girhes, vagy kövér, mint egy hurka, öklömnyi szőrgombóc, még kékszemű. Akár ajándékba is kérhetsz egyet, macskához jutni roppant egyszerű. Mert tél jön mindjárt, és hideg, és mi lesz veled, ha nincs cicád? Ki bújik be, hogy melengessen, melléd a takaró alá? Ki dorombol füledbe éjjel? (mancsát arcodra fekteti) Ki kelt hajnalban nyávogással, hogy rögtön enni adj neki? Ki kaparja a bezárt ajtót, mikor hazaérsz, ki örül? Kunkorodó farkkal ki rajzol nyolcasokat bokád körül? Legyen egy macskád. Míg kávézol reggel, öledbe mászik, éles karmai behúzva, puha tappancsokon sétál az életedben. Alig hallani. Bundájából kipattognak a szikrák, ágyadra gömbölyödik és dagaszt. Bújj mellé, tanulj dorombolni tőle, ketten könnyebb kivárni a tavaszt. kép: Henri Cartier-Bresson

2024.01.22. 13:09 Onyx

Érdekes álom B! Még nekem is tetszik, pedig nem tartom magam annyira maradinak. Kifejezetten szeretem az újdonságokat a technikában is. Persze akkor, ha van értelme. Egy példával élve, hogy jobban érthető legyen: A bankkártyás fizetést jó dolognak tartom. De, az, hogy a telefonommal "párosítsam" azt teljesen felesleges dolognak tartom. Sokkal könnyebb egy bankkártyát kezelni, magamnál tartani, mint egy mobilt. Ráadásul nem lehet úgy nyomon követni, mint a telefont és nem küldözget tök felesleges értesítéseket sem, ha bemegyek egy üzeltbe. A tudomány újdonságait meg kiváltképp szeretem figyelemmel követni, főleg a természettudományokét. A macskák már csak ilyenek, ezért sem tartok egyet sem, de nincs bajom velük.

2024.01.22. 09:51 B

Megint amikor egy hónapban egyszer felnézek erre az oldalra, hogy van e valami beszélgetés, este rittig hogy erről az oldalról álmodok. Pedig este a kedvenc sorozatomról gondolkodtam, eszembe se jutott.. Általában nem írom le hogy mit, de ez most annyira.. nem is tudom.. vicces és fura volt, távol áll tőlem, hogy leírom Onyx, te voltál ma az agyam kiválasztottja, sajnálom. Azt álmodtam, hogy elkezdtem veled flörtölni.... XD Nem emlékszek részletekre, csak annyira, hogy írtam neked egy flörtölős szöveget, mire írtad, hogy egy 30 valahány éves nő vagy ( erre már nem emlékszem pontosan) és hogy túl fiatal vagyok hozzád és különben is, a nőket szereted.Aztán erre leírtam, hogy én 25 éves nő vagyok, és hogy nekem mindegy a nem. Azt felelted hogy beszélgessünk,de te csak egy ősöreg alkalmazáson szoktál beszélgetni, le is írtad a nevét,de nem emlékszem már. Aztán elkezdtem írni, hogy akkor letöltöm a skypot, az is elég öreg,de már nem tudtam befejezni a válaszom, mert a macskám felébresztett. Hát sajnálom, de gondoltam leírom, mert számomra nagyon abszurd és vicces volt.

2024.01.20. 02:23 A

Bár az, elméd hamarabb törik meg, az érzésektől igaz. XX

2024.01.20. 02:17 A

Mina hidd el több egy képzeletbeli barátnál, de te szellemi épséged tekintetbe véve jobb is ha ez úgy marad meg mint egy képzeletbeli barát. Lehet megtörne az elméd ha látnád. Örülök, hogy nem jelentessz veszélyt rám nézve legalábbis bár a tetteid elgondolkadtók, hisz megértem, elfogadni is eltudom. De jobban járnál velem, mint a gyerekes beteges játékoddal. Ha mellettem tennéd le a voksod még talán a szellemed is épülne. XD Nem nézlek le ne értsd félre, de szerencsétleneket nem sajnálod? Jah nem hisz a Pszichopata nem érté az érzések értelmét és nem képes felfogni az érzéseket sem. Tudod hogy léteznek és stb.. De kb ennyi. Hát nem lennék a helyedben, amikor ráébredsz ezeknek a dolgoknak az értelmére. Pedig hidd el el fogjönni az idő..

[2573-2554] [2553-2534] [2533-2514] [2513-2494] [2493-2474] [2473-2454] [2453-2434] [2433-2414] [2413-2394] [2393-2374] [2373-2354] [2353-2334] [2333-2314] [2313-2294] [2293-2274] [2273-2254] [2253-2234] [2233-2214] [2213-2194] [2193-2174] [2173-2154] [2153-2134] [2133-2114] [2113-2094] [2093-2074] [2073-2054] [2053-2034] [2033-2014] [2013-1994] [1993-1974] [1973-1954] [1953-1934] [1933-1914] [1913-1894] [1893-1874] [1873-1854] [1853-1834] [1833-1814] [1813-1794] [1793-1774] [1773-1754] [1753-1734] [1733-1714] [1713-1694] [1693-1674] [1673-1654] [1653-1634] [1633-1614] [Korábbi]